A tanulmány kérdése

A Cochrane kutatói áttekintették az IVF-en áteső nők számára a növekedési hormon kiegészítő kezelésként történő adásával kapcsolatos bizonyítékokat összehasonlítva azzal, ha nem alkalmaznak ilyen kezelést.

Háttér

Az IVF ciklus során a nőknek gonadotropin-terápiát kell kapniuk ahhoz, hogy a petefészkeket a petesejtek termelésére stimulálják. Elméletileg a növekedési hormon kiegészítő kezelésként történő alkalmazása fokozhatja a gonadotropin-terápiára adott választ. Kiértékeltük a növekedési hormon alkalmazásának előnyeit és kockázatait a növekedési hormon nélküli kezeléssel összehasonlítva az IVF-en áteső nők esetében. Az IVF kezelésre „rosszul reagáló“ nők általában idősebb, alacsony petefészek-tartalékkal rendelkező nők, vagy olyanok, akiktől a korábbi IVF kezelés során a maximális dózisú stimulációs gyógyszer ellenére kevesebb mint 5 petesejtet gyűjtöttek be. A fiatalabb, jó petefészek-tartalékkal rendelkező és a petefészek stimulációt követően jó petefészekválaszt mutató (> 5 petesejt összegyűjtve) nőket normál módon reagálóknak tekintették.

A tanulmány jellemzői

16 randomizált, kontrollált vizsgálatot találtunk, melyekben összesen 1.352 nő vett részt. Ez a vizsgálat típus véletlenszerűen osztja az embereket két csoportba. Ebben az esetben az egyik csoport IVF-et és növekedési hormont kapott, a másik csoport pedig csak IVF-et. A bizonyítékok 2020. november 11-ig aktuálisak.

Főbb eredmények

Normál módon reagálók esetében adjuváns növekedési hormon alkalmazása mellett az élveszületési arányra gyakorolt hatás nagyon bizonytalan, ha az élve születés esélyét növekedési hormon nélkül 15%-nak vesszük, akkor a növekedési hormonnal az élve születés esélye 6% és 43% között lenne. Nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy következtetést lehessen levonni a klinikai terhességi arányok, a legalább egy petesejtet visszanyert nők száma, az elért embrióátültetés és a normál módon reagálóknál visszanyert petesejtek száma tekintetében. A bizonyítékok szintén nagyon bizonytalanok a növekedési hormon hatását illetően a normál módon reagálóknál alkalmazott gonadotropin átlagos egységére vonatkozóan.

A bizonyítékok nagyon kétségesek a növekedési hormon élveszületési arányra gyakorolt hatásával kapcsolatban a rosszul reagálók esetében, nyolc vizsgálat alapján. Ha az élve születés esélyét növekedési hormon nélkül 11%-nak vesszük, akkor a növekedési hormonnal az élve születés esélye 13% és 25% között lenne. A növekedési hormon a rosszul reagálók esetében a terhességi arányok enyhe növekedését eredményezi 11 vizsgálat alacsony megbízhatóságú bizonyítékai alapján. Az eredmények arra utalnak, hogy ha a terhességi arányt növekedési hormon nélkül 15%-nak vesszük, akkor a növekedési hormon alkalmazásával a terhességi arány a rosszul reagálók esetében 19% és 31% között lenne. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a növekedési hormon csak kismértékben vagy egyáltalán nem befolyásolja a legalább egy petesejtet visszanyert nők számát két vizsgálat alacsony megbízhatóságú bizonyítékai alapján. Ha a rosszul reagálók esetében a legalább 1 petesejt kinyerésének esélye 81% volt, akkor a növekedési hormonnal az esély 87% és 99% között lenne. A növekedési hormon alkalmazásával a rosszul reagálók esetében a kinyert petesejtek átlagos száma kismértékben megnövekedett 12 vizsgálat alacsony megbízhatóságú bizonyítékai alapján. Négy vizsgálat alapján a bizonyítékok nagyon kétségesek a növekedési hormon embrióátültetésre gyakorolt hatását illetően. Ha az embrióátültetés elérésének esélyét 77%-nak vesszük, akkor a növekedési hormon alkalmazásával az esély 78% és 94% között lenne. A növekedési hormon alkalmazása a rosszul reagálók esetében a stimulációhoz használt gonadotropinok átlagos egységeinek csökkentését eredményezi nyolc vizsgálat alacsony megbízhatóságú bizonyítékai alapján.

Az elemzésekben a kinyert petesejtek átlagos száma és a felhasznált növekedési hormon átlagos egységeinek tekintetében mutatkozó nagyfokú heterogenitás arra utal, hogy a vizsgálati protokollok (populációk, növekedési hormon dózis és ütemezés) különbségei alapján meglehetősen eltérő hatások érvényesülnek, ezért ezeket az eredményeket körültekintően kell értelmezni.

Bizonytalanok vagyunk a növekedési hormon mellékhatásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban a normál módon vagy rosszul reagáló nők esetében, mivel a 16 bevont vizsgálatból 6 nem számolt be erről az eredményről.

A bizonyítékok minősége

A bizonyítékok alacsony vagy nagyon alacsony megbízhatóságúak voltak, a fő korlátokat a vizsgálati módszerek gyenge ismertetése, a pontatlan adatok és a vizsgálatok közötti eltérések jelentették.