A tanulmány kérdése

Összehasonlítottuk az otthon végzett szívrehabilitációs programokat (beleértve a digitális technológia, például a weboldalak és alkalmazások használatát is) a felügyelt, központban végzett szívrehabilitációs programokkal olyan felnőttek esetén, akik szívinfarktusban (a szív vérellátása megállt), anginában (mellkasi fájdalom) vagy szívelégtelenségben (a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért a testben) szenvedtek, vagy akik revaszkularizáción (a véráramlás helyreállítását célzó műtéten) estek át.

Háttér

A szívrehabilitáció célja, hogy a szívbetegségben szenvedők egészségét helyreállítsa a testmozgás, az oktatás és a pszichológiai támogatás kombinációjával. A központban végzett szívrehabilitációs programokat (pl. kórházban, edzőteremben vagy közösségi/sportközpontban) hagyományosan a szívbetegséggel kapcsolatos események után ajánlják az embereknek. A hozzáférés és a részvétel növelése érdekében bevezették az otthoni szívrehabilitációs programokat, amelyek digitális felületeket is tartalmazhatnak.

A keresés dátuma

2022 szeptemberéig végeztünk keresést.

A tanulmány jellemzői

Randomizált, kontrollált vizsgálatokat kerestünk (olyan vizsgálatokat, amelyekben a résztvevőket véletlenszerűen osztják kettő vagy több kezelési csoport egyikébe), amelyek az otthon végzett (esetleg digitális/távegészségügyi technológiát is tartalmazó) szívrehabilitációs programok hatékonyságát vizsgálták szemben a felügyelt, központban végzett programokéval szívbetegségben szenvedő felnőttek körében.

Az áttekintésbe 24 vizsgálatot vontunk be (3.046 résztvevő). További kilenc tanulmányt és 14 vizsgálati bejegyzést is találtunk, de ezek még folyamatban vannak, vagy még nem kerültek be elemzésekbe. A legtöbb vizsgálat viszonylag kicsi volt (medián: 104 résztvevő, tartomány: 20-525). A vizsgálatokban részt vevők átlagéletkora 51,6 és 69 év között volt. A résztvevőknek csak 19%-a volt nő, négy vizsgálatban pedig nem vettek részt nők. Valamennyi vizsgálatban szerepeltek olyan központban és otthon végzett végrehajtási modellek, amelyekhez egészségügyi szakemberek (személyes vagy távoli) felügyeletére volt szükség. Négy vizsgálatban digitális/távegészségügyi technológiát használtak otthoni végrehajtásuk támogatására.

A vizsgálatokba bevont diagnózisok eltérők voltak: kilenc tanulmányban vegyes populáció vett részt szívkoszorúér-betegségben szenvedőkkel, hat tanulmányban szívrohamot/szívinfarktust átélt személyek, négy tanulmányban emberek revaszkularizációt követően, öt tanulmányban pedig szívelégtelenségben szenvedők.

Főbb eredmények

Megállapítottuk, hogy az otthon és a központban végzett szívrehabilitációs programok hasonló előnyökkel járnak a halálesetek száma, a terhelhetőség és az egészséggel kapcsolatos életminőség alapján mérve. További adatokra van szükség annak megerősítésére, hogy az otthoni/digitális és távegészségügyi, valamint a központban végzett szívrehabilitáció rövid távú hatásai hosszú távon is fenntarthatók-e.

A bizonyítékok minősége

A bizonyítékok minősége az alacsony (teljes halálozás) és a közepes (terhelhetőség 12 hónapon át és egészséggel kapcsolatos életminőség) között volt. A minőség alacsony értékelésének fő oka a tanulmányok gyenge közlése volt.