Kulcsüzenetek

- A meggyőző bizonyítékok hiánya miatt a terápiás gyakorlatok előnyei az idiopátiás gerincferdülés esetén nem egyértelműek.

- A merevítőt viselő résztvevők kisebb görbületprogressziót tapasztalhatnak, ha terápiás gyakorlatokat végeznek.

- A kezelés hiányához képest a terápiás gyakorlatok alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a gerincferdülés progresszióját és az esztétikai problémákat, ugyanakkor némileg javíthatják az életminőséget.

- Ezen a területen további kutatásokra van szükség, amelyek a klinikailag releváns hatásmutatókra, például az életminőségre, valamint a pszichológiai és esztétikai kérdésekre öszpontosítanak.

Mit takar az idiopátiás gerincferdülés kifejezés?

A gerincferdülés egy olyan állapot, amely a gerinc (gerincoszlop) általános háromdimenziós görbületét (torzióját) okozza. A leggyakoribb típus az "idiopátiás", ami azt jelenti, hogy a pontos ok ismeretlen. A gerincferdülés a fiatalok 2‒3%-át érinti 10 éves kortól egészen felnőtt korig. Amikor a növekedés végén a gerinc görbülete átlép bizonyos küszöbértékeket, akkor felnőttkorban,olyan problémákat okoz, mint például életminőségi, fogyatékossági, esztétikai, esetleg légzési problémák és tevékenységbeli korlátozás.

Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni?

Sok esetben a gerincferdülés görbületei kicsik, és nem igényelnek kezelést. Amennyiben kezelést javasolnak, a gerincferdülés progressziójának megelőzésére szolgáló fő kezelési lehetőségek közé tartoznak a terápiás gyakorlatok, a merevítés és a műtét. Az állapot progresszív jellege miatt a serdülőkorúakat általában akkor kezelik, amikor a görbületet diagnosztizálják, és további növekedés várható, ami azt jelenti, hogy a progresszió kockázata még mindig fennáll. Az előrehaladott görbületet, semmilyen kezeléssel nem lehet a gerincet teljesen kiegyenesíteni. A nagyobb görbületű gyermekeknél előfordulhat, hogy merevítőt kell viselniük, vagy ha a görbület súlyos, akkor műtétre van szükségük a lehető legnormálisabb testtartás helyreállítása érdekében. A terápiás gyakorlatok a kevésbé súlyos esetekben az előrehaladás kockázatának csökkentése és a merevítő használatának elkerülése érdekében, valamint súlyosabb görbületek esetén a merevítő használatával együtt is alkalmazhatók. Ebben az esetben a cél a merevítőhasználat mellékhatásainak (izomgyengeség, merevség, lapos hát) csökkentése és a hatékonyságának javítása.

Mit akartunk megtudni?

Azt akartuk kideríteni, hogy a terápiás gyakorlatok hatékonyan csökkentik-e a gerincferdüléseket, és segítségükkel elhalasztók vagy elkerülhetők az olyan invazív kezelések, mint a merevítés vagy a műtét.

Hogyan jártunk el?

Olyan orvosi adatbázisokban kerestünk tanulmányokat, amelyekben az embereket véletlenszerűen osztották be két vagy több kezelési csoport egyikébe, és a terápiás gyakorlatokat összehasonlították a kezelés hiányával, más nem sebészeti kezelésekkel, például gyógyfűzővel, vagy más gyakorlatokkal. Az adatokat kivonatoltuk és összefoglaltuk, és olyan tényezők alapján értékeltük a bizonyítékokba vetett bizalmunkat, mint például a vizsgálati módszerek és az eredmények pontossága.

Mit találtunk?

13 tanulmányt találtunk, amelyekbe összesen 583 résztvevőt vontak be. A legtöbb résztvevőnek alacsony vagy közepes súlyosságú gerincferdülése volt. Öt tanulmányt Kínában, egyet-egyet pedig Brazíliában, Kanadában, Olaszországban, Koreában, Törökországban, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Államokban és Egyiptomban végeztek. A vizsgálatokban vizsgált terápiás gyakorlatok típusa és időtartama (12 és 42 hónap között) eltérő volt.

Nagyon bizonytalanok vagyunk, hogy a terápiás gyakorlatok kevésbé hatékonyak, mint a gyógyfűző használata a közepes súlyosságú gerincferdülésben szenvedő serdülők görbület progressziójának csökkentésében, vagy enyhén javítják-e az életminőséget.

Nem tudjuk, hogy a különböző típusú terápiás gyakorlatok befolyásolják-e a gerincferdülés progresszióját, az életminőséget és az esztétikai problémákat.

A bevont tanulmányok egyike sem értékelte a nem kívánt hatásokat.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A vizsgálatokba bevont résztvevők tudták, hogy milyen beavatkozásban részesültek, ezért befolyásolhatta őket az, hogy mennyire bíztak a beavatkozásban, amikor személyes tapasztalataik alapján javulásról számoltak be, és a motivációjukat növelve végezték a gyakorlatokat.

Valamennyi tanulmány csak néhány résztvevőt tartalmazott. Ezért kevés bizalmunk van az eredményeikben, mivel azok eltérőek lehetnek, amikor a beavatkozásokat a klinikai gyakorlatban alkalmazzák.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

Jelen áttekintés frissíti a 2012-ben közzétett korábbi áttekintésünket. A bizonyítékok 2022. november 17-ig aktuálisak.