A tanulmány kérdése
Hogyan hasonlítható össze az immunterápia (egy újabb gyógyszer, amely a szervezet immunrendszerén keresztül hat) a kemoterápiával (a rákos sejteket elpusztító gyógyszer) a húgyhólyag vagy a felső húgyúti rendszer rákos megbetegedésétől szenvedőknél, amelyek már elterjedtek a szervezetükben, vagy előrehaladott stádiumuk miatt a sebészeti beavatkozás nem lehetséges.
Háttér
Néhány évvel ezelőttig a húgyvezetéken kívül más szervekre is átterjedt húgyhólyagrák (áttétes hólyagrák) kezelése a ciszplatin vagy karboplatin nevű gyógyszereket (platina tartalmú kemoterápia) alkalmazó néhány kemoterápia egyikéből állt. Az áttétes hólyagrák kezelésére ma már számos új immunterápiát alkalmaznak. Az immunterápiák a szervezet immunrendszerét használják arra, hogy megelőzzék a daganat növekedését, vagy akár csökkentsék is annak méretét. Jelen áttekintés az immunterápiák áttétes hólyagrák első (elsővonalbeli) vagy későbbi (másodvonalbeli) kezelésével kapcsolatos bizonyítékait vizsgálta, és összehasonlította azt a kemoterápiával.
A tanulmány jellemzői
Jelen Cochrane Áttekintésben nem randomizált tanulmányokat és randomizált, kontrollált vizsgálatokat (amelyekben az embereket véletlenszerűen osztják be egy csoportba) vettünk figyelembe, mivel a felelős hatóságok által kiadott jóváhagyások egy része nem randomizált vizsgálatokon alapul. Elemzéseinkbe csak randomizált, kontrollált vizsgálatokat vontunk be.
Főbb eredmények
Öt randomizált és hét nem randomizált vizsgálatot azonosítottunk, amelyek a vizsgálati kérdésünkkel foglalkoztak, de csak a randomizált vizsgálatokat elemeztük. Az ezekben a vizsgálatokban részt vevő személyek lokálisan előrehaladott (a rák átterjedt a kezdeti kiindulási helyéről a közeli szövetekre, és műtéttel nem lehetett eltávolítani) vagy áttétes hólyagrákban szenvedtek.
Elsővonalbeli kezelés: az előrehaladott vagy áttétes hólyagrák kezelésére alkalmazott immunterápia a kemoterápiához képest valószínűleg alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát (ha 1.000 kemoterápiában részesülő emberből 750 hal meg három éven belül, akkor 1.000 immunterápiában részesülő emberből 11-gyel kevesebb [45-tel kevesebb és 26-tal több között] halna meg). Az immunterápia valószínűleg alig vagy egyáltalán nem befolyásolja az egészséggel kapcsolatos életminőséget (egy 0-tól 156-ig terjedő pontskálán mérve az immunterápiában részesülők életminősége átlagosan csak 4,1 ponttal volt jobb). Az immunterápia valószínűleg csökkenti a súlyos mellékhatásokat (ha 1.000 kemoterápiában részesülő emberből 908-nak vannak súlyos mellékhatásai egy éven belül, akkor 1.000 immunterápiában részesülő emberből 481-gyel kevesebbnek [644-gyel és 227-tel kevesebb között] lenne súlyos mellékhatása).
Másodvonalbeli kezelés: az immunterápia csökkentheti a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát (ha 1.000 kemoterápiában részesülő emberből 920 hal meg három éven belül, akkor 1.000 immunterápiában részesülő emberből 59-cel kevesebb [95-tel és 28-cal kevesebb között] halna meg). Az immunterápia lehet, hogy nem befolyásolja az egészséggel kapcsolatos életminőséget (egy 0-tól 100-ig terjedő pontskálán mérve az immunterápiában részesülők életminősége átlagosan csak 4,8 ponttal volt jobb). Az immunterápia csökkentheti a súlyos mellékhatásokat (ha 1.000 kemoterápiában részesülő emberből 630-nak vannak súlyos mellékhatásai 15 hónapon belül, akkor 1.000 immunterápiában részesülő emberből 76-tal kevesebbnek [126-tal és 25-tel kevesebb között] lenne súlyos mellékhatása).
A bizonyítékok főbb korlátai
A hatásmutatótól függően a bizonyítékokban kevéssé vagy mérsékelten bízunk.
A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Horváth Floransz Veronika, Kovács Attila, Dr. Sándor-Bajusz Kinga Amália. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.