Kulcsüzenetek
- Előfordulhat, hogy a cinkpótlás az álkezeléshez képest nem vagy csak kis mértékben csökkenti a megfázás kialakulásának kockázatát.

- Azoknál az embereknél, akiknél már kialakult a megfázás, a cinkpótlás hatására az álkezeléshez képest csökkenhet annak időtartama.

- Valószínűleg megnő a nemkívánatos események kockázata, ha a cinket megfázás kezelésére használják.

Mi az a megfázás?
A megfázás elsősorban a felső légutak vírusos fertőzése. Nincs a tüneteknek olyan konkrét kombinációja, amely meghatározza a megfázást, de közéjük tartozhat a lázzal vagy anélkül járó orrdugulás, tüsszögés, torokfájás, köhögés, fáradtság és orrfolyás. A legtöbb ember általában orvosi kezelés nélkül gyógyul ki ebből a betegségből; azonban a megfázás megelőzésére vagy időtartamának lerövidítésére nincs végleges kezelés. A felnőttek és a gyermekek megfázásának gyakorisága miatt a megfázás közegészségügyi terhet jelent, valamint a munkahelyi teljesítmény csökkenésének és az iskolai hiányzások jelentős okozója. A megfázás megelőzése és cinkkel történő kezelése folyamatos érdeklődésre tart számot.

Mit akartunk megtudni ?
Azt akartuk kideríteni, hogy jobban csökkenti-e az álkezeléshez képest a cink a megfázás kialakulásának kockázatát és lerövidíti-e a már kialakult megfázás időtartamát. Az álkezelés során olyan anyagot használnak, amely megjelenésében hasonlít a kezeléshez, de nincs ismert terápiás hatása. Az álkezelés segít felmérni a kezelésben való részesülés hitének és a ténylegesen kapott kezeléssel szembeni hatását.

Azt is szerettük volna kideríteni, hogy a cink összefüggésbe hozható-e bármilyen káros hatással, különösen a megfázás lehetséges szövődményeinek tekintett ártalmakkal. Ezenkívül megvizsgáltuk a megfázás általános súlyosságát, az egyéni tünetek súlyosságát, az egyéni tünetek időtartamát és a munkahelyi vagy iskolai hiányzások számát.

Hogyan jártunk el?
Hat adatbázisban és két klinikai vizsgálati regiszterben kerestünk olyan tanulmányokat, amelyekben a cinket álkezeléssel hasonlították össze a megfázás kezelésére vagy megelőzésére felnőttek és gyermekek körében. Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, valamint megtaláltuk és értékeltük a bizonyítékokba vetett bizalmunkat olyan konkrét tényezők alapján, mint az elfogultság kockázata és a vizsgálati módszerek.

Mit találtunk?
A megfázás megelőzésével vagy kezelésével kapcsolatban 34 tanulmányt találtunk. A vizsgálatokat 13 országban, többségüket az Egyesült Államokban végezték. Tizenkét tanulmányt gyermekeken (18 év alattiak), 22 tanulmányt pedig felnőtteken végeztek. A legtöbb kezelés a tünetek önbevallás szerinti megszűnésével ért véget, és a kezelés időtartama legalább öt és maximum 540 nap volt. A legtöbb tanulmányt a kereskedelemmel/iparral kapcsolatban álló szervezet finanszírozta, vagy nem számolt be a finanszírozásról. A fennmaradó részt magánklinikák, nem kormányzati alapítványok, egyetemek vagy kormányzati szervek finanszírozták.

A következő hatásokat értékeltük:

- cink mint megelőző intézkedés; és

- cink, mint kezelési intézkedés.

A következő eredményeket kaptuk:

Cink a megelőzésben

Az álkezeléssel összehasonlítva a cink szedése alig vagy egyáltalán nem jelent különbséget a megfázás megelőzésében (9 tanulmány, 1449 ember). A megelőzésre használt cink valószínűleg alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a megfázás hosszát, ha már kialakult (3 tanulmány, 740 résztvevő), és valószínűleg alig vagy egyáltalán nem befolyásolja a tünetek súlyosságát (2 tanulmány, 101 fő). Negatív mellékhatásokat jelentettek a cink- vagy álkezelésben részesülő betegeknél; a leggyakoribbak az ízlelési zavarok és gyomorpanaszok voltak.

Cink a kezelésben

A megfázás kezelésére szedett cink az álkezeléssel összehasonlítva körülbelül két nappal csökkentheti a tünetek fennállásának időtartamát (8 vizsgálat, 972 fő). Azonban kevéssé bízunk ezen következtetést alátámasztó bizonyítékokban. Nem világos, hogy a cink befolyásolja-e a tapasztalt megfázásos tünetek súlyosságát (2 vizsgálat, 261 fő). A cinket megfázás kezelésére szedők gyakrabban számoltak be negatív mellékhatásokról, mint az álkezelésben részesülők; a leggyakoribbak az ízlelési zavarok és a gyomorpanaszok voltak. A cink orron keresztüli beadásával végzett vizsgálatok nem számoltak be szaglás elvesztési esetekről, de a konkrét mellékhatásokról szóló információk bizonytalanok.

Mik a bizonyítékok korlátai?
A bizonyítékokba vetett bizalmunk többnyire alacsony vagy nagyon alacsony, és a további kutatások eredményei eltérhetnek ezen áttekintés eredményeitől. Számos tényező csökkentette a bizonyítékokba vetett bizalmunkat. Először is, egyes tanulmányok nem számoltak be megfelelően arról, hogy a vizsgálatban résztvevők hogyan kerültek véletlenszerűen a kezelési csoportokba, ami azt jelenti, hogy a vizsgálati csoportok közötti különbségek a résztvevők közötti különbségeknek, nem pedig a kezeléseknek tudhatók be. Másodszor, egyes vizsgálatokban a kezelések kivitelezésének nagyon eltérő módjait alkalmazták. Végül, mivel a cink hatékonyságának vizsgálatára alkalmazott megközelítésekben nagy különbségek vannak a tanulmányok között, valószínű, hogy további tanulmányokra van szükség, mielőtt bármilyen határozott következtetést lehetne levonni.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?
A bizonyítékok 2023. május 22-ig aktuálisak.