A tanulmány kérdése

Célunk annak felmérése volt, hogy milyen hatással van a túlélésre („prognosztikai hatás“) a műtét után visszamaradt tumor (reziduális betegség) mérete a kezelés kezdeti szakaszában, előrehaladott petefészekrákban szenvedő nők esetében. Megvizsgáltuk a kemoterápiát megelőző műtétet („elsődleges debulking (tumorméter-csökkentő) műtét“), amelyet adjuváns (kiegészítő) kemoterápia követett, illetve az előbb elvégzett kemoterápiát („neoadjuváns kemoterápia“), amelyet műtét követett („köztes debulking műtét“). Jelen áttekintés segíthet a műtét után visszamaradt tumor túlélésre gyakorolt prognosztikai hatásának meghatározásában és a visszamaradt tumor küszöbértékeinek elfogadható meghatározásainak kidolgozásában.

Háttér

A petefészekrák a hetedik leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében, és a nőgyógyászati rákos megbetegedések vezető halálozási oka. A petefészekrák a petefészekben/petevezetékekben található különböző sejttípusokból alakulhat ki. A legtöbb petefészekrák „epiteliális“, amely a petefészek felszíni rétegéből, vagy a petevezeték nyálkahártyájából eredeztethető. Az újonnan diagnosztizált petefészekrákot műtét és kemoterápia kombinációjával kezelik, a műtétet pedig vagy a kemoterápia előtt (ún. azonnali vagy elsődleges debulking műtét), vagy megközelítőleg a kemoterápia felénél (ún. köztes debulking műtét) végzik. A petefészekrák általában már a diagnózis felállításakor elterjedt az egész hasüregben, ezért sok más rákos megbetegedéstől eltérően a műtétet akkor is elvégzik, ha az nem távolítja el a rákot teljes egészében. A műtét célja, hogy a látható (makroszkópos) rákos szövetek minél nagyobb részét eltávolítsák, ezt nevezik debulking vagy citoreduktív műtétnek. Vizsgálatok kimutatták, hogy az eltávolítható látható daganat mennyisége fontos prognosztikai tényezője lehet az előrehaladott epiteliális petefészekrákban szenvedő nők túlélésének. Jelen áttekintés célja annak vizsgálata volt, hogy az újonnan diagnosztizált petefészekrák műtétje után visszamaradt (reziduális) tumor mérete mennyire jó előrejelzője annak, hogy a nők mennyi ideig maradnak életben az epiteliális petefészekrák diagnózisát követően (prognózis).

Áttekintési módszerek

2021. augusztus végéig végeztünk keresést elektronikus adatbázisokban, és a még kiadatlan tanulmányokat is figyelembe vettük. Olyan tanulmányokat vontunk be, amelyek prognosztikai tényezőként számoltak be a reziduális betegségről, és amelyek egyidejűleg más prognosztikai tényezőket is vizsgáltak.

Főbb eredmények

46 tanulmányt találtunk (ide értve 31, összesen 22.376 nőt bevonó, elsődleges debulking műtétet és 15, összesen 3.697 nőt bevonó, köztes debulking műtétet vizsgáló tanulmányt). Mindegyik tanulmány több mint 100 nőt vizsgált, a fontos prognosztikai tényezőkre statisztikai pontosítást alkalmazott (többváltozós analízis), és megfelelt a kiválasztási kritériumainknak. Elemzéseink kimutatták a maga után látható tumort nem hagyó műtét („nincs makroszkópos reziduális tumor“) prognosztikai jelentőségét, ha a nőknél akár azonnali, akár köztes debulking műtétet végeztek. Mind a teljes túlélés, mind a progressziómentes túlélés (túlélés a betegség súlyosbodása nélkül, amelyről az azonnali debulking műtét esetében számoltak be) meghosszabbodott, ha ezt sikerült elérni.

Elsődleges debulking műtét újonnan diagnosztizált petefészekrák esetén

Az összes látható tumor teljes sebészeti eltávolítása az azonnali vagy elsődleges debulking műtétet követően javította a túlélést, és ez így volt azok esetében is, akiknek visszamaradt tumora kisméretű (0,1 cm és 1 cm közötti) volt. Bizonyíték utalt arra, hogy a reziduális tumor három kategóriáját kell alkalmazni (nincs makroszkópos reziduális tumor, kisméretű reziduális tumor és nagyméretű reziduális tumor (1 cm-nél nagyobb)).

Köztes debulking műtét újonnan diagnosztizált petefészekrák esetén

Amennyiben a kemoterápiát a műtét előtt alkalmazták (köztes debulking műtét), akkor a túlélés javult, ha a visszamaradt tumort a „nincs makroszkopikus reziduális tumor“ szintjére csökkentették (az összes látható tumort eltávolították). A kisméretű reziduális tumortól szenvedő nőknek nem volt túlélési előnyük a nagyméretű reziduális tumortól szenvedőkhöz képest, és mindkét csoport prognózisa rosszabb volt azokéhoz képest, akiknél nem volt látható tumor, ez a bizonyíték azonban nagyon alacsony megbízhatóságú volt. Bármekkora látható reziduális tumor a köztes debulking műtét után rosszabb túléléssel járt, mint azoknál a nőknél, akiknél nem volt ilyen.

A legtöbb köztes debulking műtétet alkalmazó tanulmányban nem szerepeltek látható tumorok a kisméretű reziduális tumor kategóriában, ami korlátozza ezen eredmények értelmezését.

A bizonyítékok megbízhatósága

A bizonyítékok megbízhatóságát „közepesnek“ ítéltük a teljes túlélés és a progressziómentes túlélés tekintetében az elsődleges sebészeti beavatkozással kapcsolatos elemzésekben. A köztes debulking műtétet alkalmazó vizsgálatok esetében a bizonyítékok megbízhatósága nagyon alacsony volt a teljes túlélés tekintetében minden összehasonlításban és azokban, amelyek a progressziómentes túlélést érintették. Ez nagyrészt annak volt betudható, hogy egy kivételével valamennyi tanulmány a „nincs makroszkópos reziduális tumor“ kategóriát a kisméretű reziduális tumor kategóriába sorolta.

Főbb következtetések

Az áttekintésben szereplő bizonyítékok arra utalnak, hogy az elsődleges debulking műtétet követően a reziduális tumor méretét három kategóriába kell sorolni: nincs makroszkópos reziduális tumor, kisméretű reziduális tumor és nagyméretű reziduális tumor. A bizonyítékok korlátozottabbak a köztes debulking műtétre vonatkozóan, és további vizsgálatokra van szükség, de lehet, hogy nincs különbség a kisméretű és a nagyméretű reziduális tumortól szenvedő nők túlélése között. Amíg nincs bizonyíték arra, hogy a kisméretű reziduális tumortól szenvedő nőknek túlélési előnye lenne a nagyméretű reziduális tumortól szenvedőkkel szemben, addig a műtéti eredmények osztályozásakor csak két visszamaradt betegség-kategória használata lehet fontos: „nincs makroszkópos reziduális tumor“ és „van makroszkópos reziduális tumor“ (0 cm-nél nagyobb megmaradt látható betegség). Ez azonban nagyon alacsony megbízhatóságú bizonyítékon alapul, és több információ megváltoztathatja ezt a megállapítást.