Kulcsüzenetek

A nirmatrelvir/ritonavir (Paxlovid) a 2019-es év koronavírusos betegségének (COVID-19) kezeléseként lett értékelve.

A nirmatrelvir/ritonavir a kórházi kezelés szükségessége vagy a 28 napon belüli halálozás alapján értékelve kevesebb halálozáshoz vezethet és javíthatja a betegek állapotát a betegség előrehaladásának fokozott kockázatával rendelkező, nem oltott járóbetegek esetében, akik a tünetek megjelenésétől számított öt napon belül kezelést kapnak.

Nagyon bizonytalanok vagyunk a nirmatrelvir/ritonavir hatékonyságát illetően fekvőbetegeknél.

Két tanulmányt kizártunk a kutatás megbízhatóságával kapcsolatos aggályok miatt. 13 folyamatban lévő tanulmányt találtunk.

Mi a nirmatrelvir/ritonavir?

A nirmatrelvir és a ritonavir kombinációja egy új gyógyszer, amelyet a SARS-CoV-2 vírus fertőzés kezelésére fejlesztettek ki, és amelynek célja a súlyos COVID-19 betegség elkerülése a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező embereknél. A ritonavir növeli a nirmatrelvir hatékonyságát, de kölcsönhatásba léphet számos más gyógyszerrel, ami fokozhatja a mellékhatásokat.

Mit akartunk megtudni?

Azt akartuk megtudni, hogy a nirmatrelvir/ritonavir csökkenti-e a halálozást, a megbetegedést és a fertőzés időtartamát a COVID-19-ben szenvedők körében, vagy hasznos-e a betegség megelőzésében. Olyan tanulmányokat vontunk be, amelyekben a gyógyszert placebóval (álkezeléssel), a kezelés hiányával, a szokásos ellátással vagy a COVID-19 bármely más kezelésével hasonlították össze. Foglalkoztunk a méltányosság kérdésével is, és tudni akartuk, hogy vannak-e olyan csoportok, amelyeknél a nirmatrelvir/ritonavir a legjobb vagy esetleg kevésbé hatékony. Megvizsgáltuk az időseket, a szociálisan hátrányos helyzetűeket, egyéb betegségben (társbetegségben) szenvedőket, az alacsony jövedelmű és az alacsony-közepes jövedelmű országokból származókat, valamint a különböző etnikai és faji háttérrel rendelkezőket.

A nirmatrelvir/ritonavir hatásait az alábbi tényezők tekintetében értékeltük a COVID-19-ben szenvedő betegeknél:

– az elhunyt emberek száma,

– javultak vagy romlottak-e a COVID-19 tünetei,

– életminőség,

– a gyógyszer nem kívánt hatásai,

– a vírus kiirtása.

A megelőzés tekintetében a COVID-19 betegség és a SARS-CoV-2 fertőzés megelőzésére gyakorolt hatást kerestük.

Hogyan jártunk el?

Randomizált, kontrollált vizsgálatokat kerestünk (olyan klinikai tanulmányok, amelyekben az embereket véletlenszerűen kettő vagy több kezelési csoport valamelyikébe sorolják), amelyek a nirmatrelvir/ritonavir hatását vizsgálták a COVID-19 megelőzésére vagy kezelésére. A nirmatrelvir/ritonavir kezelést kapó betegeknél a COVID-19 betegségnek laboratóriumi vizsgálatokkal kellett igazolva lenniük, és kórházi vagy járóbeteg kezelést kellett kapniuk. A fertőzés megelőzésére nirmatrelvirt/ritonavirt kapó személyeknek magas kockázattal kellett rendelkezniük a betegség elkapására, vagy magas kockázatú kapcsolatban kellett lenniük egy olyan személlyel, akinél igazolták a COVID-19 fertőzést.

Összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, és gyakran használt kritériumok alapján értékeltük a bizonyítékokba vetett bizalmunkat, hogy mennyire megbízhatóak a bizonyítékok.

A különbségeket az életkor, a társbetegség mértéke, illetve az ország Világbank jövedelmi szint és etnikum szerinti besorolása alapján vizsgáltuk.

Mit találtunk?

Két tanulmányt találtunk, amelyben 2.510 résztvevőt vizsgáltak, és a nirmatrelvir/ritonavirot a placebóval vagy az általános kezeléssel összehasonlítva vizsgálták a COVID-19 kezelésére olyan embereknél, akiknél korábban nem volt megerősített SARS-CoV-2-fertőzés, és akiknél egy társbetegség vagy a kockázati tényezők, például a jelenlegi dohányzás miatt megnövekedett a súlyos betegség előrehaladásának kockázata. A bevont járóbetegeket a Delta variáns hulláma idején vették fel, nem voltak beoltva, és jelentkezett náluk tünet a kezelés megkezdése előtt legfeljebb öt nappal korábban. A bevont fekvőbetegeket az Omikron variáns hullám idején vették fel, legtöbbjük nem volt beoltva, és enyhén vagy közepesen voltak érintettek.

Találtunk 13 folyamatban lévő, de még befejezetlen tanulmányt, három tanulmány pedig jelenleg minősítésre vár.

Főbb eredmények

COVID-19-ben szenvedő járóbetegek kezelése

Az oltatlan, magas kockázatú betegek meghatározott csoportja esetében a nirmatrelvir/ritonavir:

– kevesebb halálesethez vezet,

– javítja a betegek állapotát a kórházi kezelés szükségessége vagy a 28 napon belüli elhalálozás alapján,

– csökkenti a súlyos nemkívánatos eseményeket.

Az oltatlan, magas kockázatú betegek meghatározott csoportja esetében a nirmatrelvir/ritonavir valószínűleg:

– kevés hatással van a nem kívánt eseményekre,

– növeli a kezeléssel kapcsolatos bármilyen nemkívánatos események (főként ízlelési zavarok és hasmenés) számát,

– csökkenti a vizsgálati gyógyszer szedésének nemkívánatos események miatti megszakítását.

Elfogulatlansági szempontok

A vizsgálatok résztvevőinek többsége 65 évnél fiatalabb és fehér etnikumú volt. Nem volt különbség a hatékonyságban a fiatalabb és idősebb résztvevők, valamint a különböző etnikai csoportokhoz tartozó résztvevők között. Nem közöltek alcsoportokat a különböző társbetegség mértékek és a Világbank jövedelmi szint szerinti besorolása tekintetében.

COVID-19-ben szenvedő fekvőbetegek kezelése

Nem vagyunk biztosak abban, hogy az enyhén vagy közepesen érintett, magas kockázatú betegek meghatározott csoportjára a nirmatrelvir/ritonavir:

– kevesebb halálesethez vezet, és

– növeli a vírus elpusztítását

Elfogulatlansági szempontok

A vizsgálatok résztvevőinek többsége 65 évnél idősebb volt. Nem volt különbség a hatékonyságban a fiatalabb és idősebb résztvevők között. Nem közöltek alcsoportokat a különböző társbetegség mértékek, etnikai hovatartozás és a Világbank jövedelmi szint szerinti besorolása tekintetében.

Nem közöltek alcsoportokat más hatásmutatókra vonatkozóan.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A bizonyítékokba vetett bizalmunk a járóbetegek esetében alacsony és mérsékelt közötti, a fekvőbetegek esetében pedig nagyon alacsony. A tanulmányok nem számoltak be mindenről, ami minket érdekelt, például az életminőségről és a tünetek megszüntetéséről, továbbá nagyon speciális, a súlyos COVID-19 előrehaladás magas kockázatának kitett emberekből álló populációval rendelkeztek.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2023. május 15-ig érvényesek.

A jelen áttekintés élő megközelítése szerint keresésünket kéthavonta fogjuk frissíteni. A keresési eredményeket és az új kapcsolódó tanulmányokat nyilvánosan elérhetővé tesszük.