Hogyan viszonyulnak egymáshoz a konvergencia-elégtelenségnek nevezett látászavar kezelésére használt beavatkozások hatékonyságai?

Miért fontos ez a kérdés?
A konvergencia-elégtelenség egy gyakori látászavar, amely során az ember szemei hajlamosak kifelé irányulni, amikor megpróbálja azokat együtt, közelre használni. Ez a szem megerőltetését, fejfájást, homályos és kettős látást okozhat. A konvergencia-elégtelenségben szenvedő emberek olvasás közben gyakran elveszítik, hogy hol tartanak a szövegben, vagy újra kell olvasniuk azt.

A konvergencia-elégtelenség kezelésének két fő módja létezik: 1) prizma lencsés olvasószemüveg, amelynek célja a látáskomfort javítása, és 2) szem- (látás-)terápia, amelynek célja a normális látásfunkció helyreállítása és a látáskomfort javítása.

A konvergencia-elégtelenség kezelésére különböző típusú látásterápiákat írnak elő, amelyek célja az érintett személy konvergencia-képességének (a szemek befelé fordulási képességének) javítása. A kezelés otthon is elvégezhető egy ceruza (ceruzára fókuszálás) vagy egy számítógépes program (otthoni számítógépes terápia) segítségével. Alternatívát jelenthet az orvos által egyénileg előírt és ellenőrzött tevékenységsorozat is, amelyet képzett terapeuták végeznek irodai környezetben, otthoni gyakorlással együtt (irodai terápia otthoni megerősítéssel).

Áttekintettük a tanulmányokból származó bizonyítékokat, hogy összehasonlítsuk a különböző kezelések (prizmás olvasószemüveg, irodai terápia otthoni megerősítéssel és otthoni kezelések) hatékonyságát, valamint azt, hogy megállapítsuk, hogy a kezelések összefüggenek-e káros (nem kívánt) hatásokkal.

Hogyan azonosítottuk és értékeltük a bizonyítékokat?
Először az orvosi szakirodalomban kerestünk randomizált, kontrollált vizsgálatokat (klinikai tanulmányokat, amelyekben az embereket véletlenszerűen kettő vagy több kezelési csoport egyikébe sorolják). Az ilyen típusú vizsgálatok szolgáltatják a legerősebb bizonyítékot a kezelés hatásairól. Összehasonlítottuk az eredményeket, és összefoglaltuk az összes tanulmányból származó bizonyítékot. Végül a bizonyítékok megbízhatóságát olyan tényezők figyelembevételével értékeltük, mint a vizsgálatok elvégzésének módja, a vizsgálatokban részt vevő személyek száma és a megállapítások következetessége a vizsgálatok között. Értékeléseink alapján a bizonyítékokat nagyon alacsony, alacsony, közepes vagy magas megbízhatóságúnak minősítettük.

Mit találtunk?
12 tanulmányt találtunk, amelyekbe összesen 1.289 konvergencia-elégtelenségben szenvedő személyt vontak be. Hat tanulmányt 7 és 18 év közötti gyermekeken, öt tanulmányt 15 és 40 év közötti fiatal felnőtteken, valamint egy tanulmányt 40 éves és annál idősebb felnőtteken végeztek. A vizsgálatok hossza hat hét és hat hónap között változott.

Eredmények gyermekeknél
A konvergencia-képesség javítására vonatkozó magas megbízhatóságú bizonyítékok azt mutatták, hogy az otthoni megerősítéssel járó irodai terápia jobb, mint a placebo, az otthoni számítógépes terápia és az otthoni ceruzás gyakorlatok.

A konvergencia-képesség, valamint a gyermekek által jelzett tünetek (például a fejfájás vagy a gyakori szövegben való eltévedés olvasás közben) javítására alacsony vagy közepes megbízhatóságú bizonyítékok alapján az irodai terápia otthoni megerősítéssel jobb, mint a placebo, az otthoni számítógépes terápia és az otthoni ceruzás gyakorlatok.

Nem egyértelmű (alacsony és közepes megbízhatóságú bizonyítékok), hogy egyedül a konvergencia vagy a konvergencia és a gyermekek által jelzett tünetek javulása tekintetében van-e különbség az otthoni számítógépes terápia és az otthoni ceruzás gyakorlatok, illetve e két otthoni kezelés és a placebo között.

Egy vizsgálatban a prizmás olvasószemüveget hasonlították össze a placebo olvasószemüveggel, és nem találtak bizonyítékot a konvergencia vagy a tünetek javulásának különbségére.

Eredmények felnőtteknél
Három vizsgálatból származó bizonyítékok azt mutatták, hogy az irodai terápia hatékonyabb lehet a placebónál a konvergencia javításában, ha azt egy bizonyos módszerrel mérik ("pozitív fúziós vergencia"), azonban nem, ha egy másik módon mérik ("közelpontos konvergencia"). A kezelések között nem volt különbség a felnőttek által jelentett tünetek változásában.

Egy tanulmány a prizmás szemüvegeket hasonlította össze a placebo-szemüvegekkel, és megállapította, hogy a prizmás szemüveggel rendelkező felnőttek kevesebb tünetről számoltak be. A konvergencia javulása tekintetében azonban nem volt bizonyíték különbségre.

Vannak-e a kezelésnek bármilyen mellékhatásai?
Egyetlen vizsgálat sem számolt be a vizsgálati kezelésekkel kapcsolatos mellékhatásokról gyermekek vagy felnőttek esetében.

Mit jelent ez?
Magas megbízhatóságú bizonyítékok azt mutatják, hogy az otthoni megerősítéssel járó irodai terápia hatékonyabb, mint az otthoni ceruzás gyakorlatok, az otthoni számítógépes terápia és a placebo a gyermekek konvergencia-elégtelenségének kezelésében. Felnőttek esetében e beavatkozások összehasonlító hatásai kevésbé egyértelműek.

Mennyire aktuális ez az áttekintés?
Az ebben a Cochrane Áttekintésben szereplő bizonyítékok 2019 szeptemberéig érvényesek.

Fordítási jegyzetek: 

A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Horváth Floransz Veronika, Kovács Attila, Dr. Sándor-Bajusz Kinga Amália. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.

Tools
Information