Kulcsfontosságú üzenetek

Az Alzheimer-kór okozta demenciában szenvedők esetében a galantamin (napi 16-24 mg-os ajánlott adagban) lassítja a memória és az önellátásra való képesség romlását a kezelés utáni 6. és 24. hónapban.

Az enyhe kognitív zavarban szenvedők számára a galantamin és az álkezelés (placebo) összehasonlítása során nincs különbség a memória javulásában vagy az önellátási képességben.

A galantamin több nem kívánt hatást (émelygés, hányás, hasmenés) okozott, de az álkezeléshez képest nem látszott különbség az összhalálozásban.

Háttér

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája az idősek körében, amely memória-, gondolkodási és viselkedési problémákat okoz. A betegség idővel olyan mértékben súlyosbodik, hogy az már a mindennapi feladatok elvégzésének képességét is befolyásolja. Az enyhe kognitív zavarban szenvedők esetében a gondolkodást és a memóriát érintő tünetek enyhék, és általában nem annyira súlyosak, hogy akadályozzák a mindennapi életet és tevékenységeket.

Jelenleg az Alzheimer-kór nem gyógyítható, de rendelkezésre állnak gyógyszerek a tünetek enyhítésére. A galantamin egyike annak a három kolinészteráz-gátló gyógyszernek, amelyet az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) az Alzheimer-kór tüneteinek kezelésére engedélyezett. A galantamin úgy működik, hogy növeli az agyban a jeltovábbító vegyület, az acetilkolin, szintjét, ami segíthet az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítésében.

Pillanatnyilag nincs olyan gyógyszer, amelyet a szabályozó hatóságok engedélyeztek volna az enyhe kognitív zavar kezelésére.

Mit akartunk megtudni?

Azt szerettük volna megtudni, hogy hatékony és hasznos-e a galantamin az Alzheimer-kór és az enyhe kognitív károsodás tüneteinek javításában, a memória, az öngondoskodásra való képesség és a viselkedés tekintetében. Azt is ki akartuk deríteni, hogy okoz-e bármilyen nemkívánatos hatást a galantamin.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek a szájon át szedett galantamint placebóval (amely nem tartalmaz hatóanyagot, de ugyanúgy kell szedni) hasonlították össze Alzheimer-kór okozta demenciában vagy enyhe kognitív károsodásban szenvedő embereknél. Olyan vizsgálatokat választottunk ki, amelyekben az embereket véletlenszerűen (mintha feldobtak volna egy érmét) osztották be, hogy galantamint vagy placebót kapjanak legalább 4 hétig. Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, a bizonyítékokba vetett bizalmunkat pedig olyan tényezők alapján értékeltük, mint a vizsgálati módszerek és a résztvevőszámok.

Mit találtunk?

21 olyan vizsgálatot találtunk, amelyekben összesen 10 990 Alzheimer-kór okozta demenciában vagy enyhe kognitív zavarban szenvedő személy vett részt. Átlagéletkoruk 74 év volt. A kezelés időtartama 8 héttől 2 évig terjedt. A legtöbb vizsgálatban enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kór okozta demenciában szenvedő személyek vettek részt; egy vizsgálatban pedig súlyos Alzheimer-kórban szenvedő személyek vettek részt. Három vizsgálatban enyhe kognitív zavarban szenvedő személyek vettek részt. A 21 bevont vizsgálatból 16-ot gyógyszeripari vállalatok (Janssen / Johnson & Johnson) szponzoráltak.

6 hónapos kezelés után a galantamint szedő, enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedő résztvevőknek javult a memóriájuk, a képességük az önellátó tevékenységek elvégzésére és a viselkedésük, azokhoz képest, akik álkezelést kaptak. Fontos, hogy az általunk megfigyelt memóriajavulást a szakértők által meghatározott szabványok szerint klinikailag jelentősnek tekintették. A résztvevők ugyanezen csoportja valószínűleg jobb általános javulást ért el, mint azok, akik álkezelést kaptak.

Az enyhe kognitív zavarban szenvedőknél a galantamin az álkezeléssel összehasonlítva nem vagy csak kis mértékben javítja a memóriát vagy az önellátó tevékenységek végzésének képességét. Azonban a galantaminnal kezelt résztvevők valószínűleg kisebb kockázatnak voltak kitéve a demenciává súlyosbodás szempontjából 2 évvel a kezelés után.

A placebót szedőkhöz képest a galantamint szedőknél háromszor nagyobb valószínűséggel fordultak elő gyomor-bélrendszeri mellékhatások (émelygés, hányás, hasmenés). A halálesetek száma alacsony volt, továbbá arra sem volt bizonyíték, hogy több halálesetet okozott volna a galantamin, mint az álkezelés.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A vizsgálatok során sokan (17% és 40% között) idő előtt abbahagyták a gyógyszer szedését, a galantamin csoportokban többen, mint az álkezeléses csoportokban. Ez egy olyan korlátozás, amely a galantaminnak kedvezhet.

Mennyire aktuálisak ezek a bizonyítékok?

Jelen áttekintés frissíti a 2006-ban közzétett korábbi áttekintésünket. A bizonyítékok 2022 decemberéig aktuálisak.