A tanulmány kérdése

Azt akartuk megtudni, hogy hatással van-e az antikolinergnek nevezett gyógyszercsoport a túlműködő hólyag (OAB) szindrómában szenvedő felnőttek esetében a placebo (ál)kezeléssel összehasonlítva. E kérdés megválaszolásához összegyűjtöttünk és elemeztünk minden kapcsolódó tanulmányt.

Háttér

A túlműködő hólyag szindróma gyakori probléma, különösen idősebb korban. Ez azt jelenti, hogy hirtelen mosdólátogatási kényszert érezhet (ezt "késztetéses eseménynek" nevezik), vagy hirtelen vizeletszivárgást tapasztalhat. A túlműködő hólyag szindróma okozója a hólyagizmok irányításának váratlan elvesztése. Néha "érzékeny hólyagnak", "detrusor túlműködésnek", "késztetéses inkontinenciának" vagy "késztetéses gyakorisági szindrómának" is nevezik.

Az antikolinerg gyógyszereket gyakran adják azoknak, akiknek hólyagja túlműködik. Az izmok ellazításával fejtik ki hatásukat, és a túlműködő hólyag egyes tünetein segíthetnek, mint a szivárgás vagy a rövid időn belüli mosdólátogatási kényszer.

Mennyire aktuális ez az áttekintés?

A 2020. január 14-ig rendelkezésre álló bizonyítékokat vizsgáltuk.  Ezt a keresést 2022. május 3-án frissítettük, de az eredményeket még nem építettük be teljes mértékben az áttekintésbe.

A tanulmány jellemzői

104 tanulmányt vontunk be ebbe az áttekintésbe. Ezek közül hetvenegy új volt vagy frissült az áttekintés legutóbbi, 2006-os megjelenése óta.

E tanulmányok közül tizenkettő nem számolt be arról, hogy hány embert vontak be a kutatásba. A többi vizsgálatban összesen 29.682 ember kapott antikolinerg gyógyszert, míg placebót 17.424 ember kapott. A legkisebb tanulmány 18 főt, míg a legnagyobb 2.334 résztvevőt vizsgált. Az áttekintésbe bevont tanulmányok többsége 12 hétig tartott. Egy tanulmány csak a férfiak tüneteit vizsgálta, míg kilenc csak a nőkét. A többi tanulmányban férfiak és nők egyaránt részt vettek.

Csak olyan tanulmányokat vontunk be, amelyek szájon át szedett antikolinerg gyógyszereket alkalmaztak, és csak olyan adagokban, amelyeket az orvosok általában felírnak a betegeknek. A vizsgálatokban kilenc különböző antikolinerg gyógyszer szerepelt: darifenacin, fesoterodin, imidafenacin, oxibutinin, propantelin, propiverin, szolifenacin, tolterodin és trospium.

A tanulmányok finanszírozási forrásai

Az áttekintésben szereplő hetven tanulmányt a gyógyszereket gyártó és értékesítő vállalatok finanszírozták.

Főbb eredmények

Megállapítottuk, hogy azok, akik antikolinerg gyógyszert szednek túlműködő hólyag kezelésére, pozitív változást érezhetnek az életminőségükben. Eredményeink azt is mutatják, hogy a placebo-kezelésben részesülőkhöz képest valószínűleg több beteg érzékeli majd a túlműködő hólyag tüneteinek javulását vagy gyógyulását.

Egy antikolinerg gyógyszer szedése valószínűleg kis mértékben csökkenti a késztetéses események számát és azt, hogy a túlműködő hólyaggal élők egy nap alatt hányszor mennek illemhelyre.

Minden 100 antikolinerg gyógyszerrel kezelt emberből 22 érezte úgy, hogy a gyógyszer mellékhatásaként szájszárazság lépett fel náluk, szemben azzal a 100-ból 6 emberrel, akik placebót kaptak. Ezért az állapítható meg, hogy az antikolinerg gyógyszerek szedése növelheti a szájszárazság kockázatát. Az antikolinerg gyógyszerek a vizeletrekedés fokozott kockázatát is eredményezhetik: minden 100 emberből kevesebb mint 2 érezte úgy, hogy nem tudja teljesen kiüríteni a hólyagját, miután antikolinerg gyógyszert szedett, míg 100 placebót szedő emberből kevesebb mint 0,5. 

A szerzők következtetései

Megállapítottuk, hogy az antikolinerg gyógyszerek kis, de fontos változásokat eredményezhetnek a betegek életminőségében és a túlműködő hólyag tüneteiben, azonban nem világos, hogy ezek a változások hosszú távon fennmaradnak-e.