Kulcsüzenetek

᛫ Egy újszülött intenzív osztályon nagyobb a zaj, mint mondjuk az otthonunkban vagy a legtöbb munkahelyi környezetben. Az ilyen zaj nagyon káros lehet a fejletlen csecsemőkre nézve, megzavarhatják fejlődésüket sőt még halláskárosodáshoz is vezethetnek. Az újszülött intenzív osztályon ajánlott a zajszintet 45 decibel (dB) alá csökkenteni, azonban ezt nagyon nehéz elérni.

᛫ Csak egy tanulmányt találtunk, amely a füldugók újszülött intenzív osztályon való használatát értékelte, ennek eredményei azonban nagyon bizonytalanok voltak. Egyetlen tanulmányban sem értékelték azokat a beavatkozásokat, amelyek célja az egész újszülött osztályon vagy azon belül egy szobában lévő zajszint 45 dB alá csökkentése volt.

᛫ Olyan tanulmányokra van szükségünk, amelyekben felmérik, hogy az újszülött osztályokon a hangcsökkentés milyen hatással van a túl korán született csecsemők fejlődésére, hosszú távú egészségére és hallására.

Mit jelent a zajcsökkentés kezelése az újszülött intenzív osztályon?

A csecsemők az újszülött intenzív osztályon stressznek vannak kitéve, beleértve a nagyon intenzív hangokat is. Az újszülött intenzív osztályon a környezet hangosabb, mint a legtöbb otthoni vagy irodai környezetben, és szabálytalan időszakokban rövid ideig tartó zavaró zajok lehetnek. Számos hangjelzés gyakran érzékenyen érinti a koraszülötteket, a személyzetet és a szülőket is. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia által az intenzív osztályon ajánlott maximálisan elfogadható zajszint 45 dB, ezzel szemben az újszülött intenzív osztályokon a zajszint, 7 és 120 dB között mozog, gyakran meghaladva ezt az ajánlott szintet. Az idő előtt született csecsemők 2–10%-ánál diagnosztizálták a halláskárosodást, míg az általános gyermekpopulációnak csak 0,1%-ánál.

Mit akartunk megtudni?

Azt akartuk kideríteni, hogy a zajcsökkentés milyen előnyökkel és ártalmakkal jár az újszülöttek hosszú távú agyi fejlődésére nézve.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek az újszülött intenzív osztályon történő zajkezeléssel foglalkoztak, összefoglaltuk az eredményeket, és értékeltük a bizonyítékokba vetett bizalmunkat.

Mit találtunk?

Csak egy olyan tanulmányt találtunk, amely 34 újszülöttet vizsgálva értékelte a füldugók újszülött intenzív osztályon zajcsökkentő beavatkozásként való használatát. Minden nagyon alacsony születési súlyú (1500 g alatti) újszülöttet véletlenszerűen osztottak be a két csoport egyikébe. Az egyik csoport nem viselt füldugót, míg a másik csoport szilikon füldugót viselt mindaddig, amíg a csecsemők el nem érték a 35 hetes posztmenstruációs kort (azaz 35 hét telt el az anya utolsó menstruációja óta), vagy amíg el nem engedték őket a kórházból.

Az áttekintés fő eredményei azt mutatták, hogy a bizonyítékok nagyon bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy van-e különbség a füldugót használó és a füldugót nem használó csecsemők között az agyi bénulás, az agyi fejlődés, a hallásfunkció, a testsúly vagy a testmagasság tekintetében 18–22 hónapos korban, illetve a légzéstámogatás napjainak száma, a kórházi tartózkodás napjainak száma vagy a kórházi tartózkodás alatti halálozás kockázata tekintetében. Mellékhatásokról és ártalmakról nem számoltak be.

Mik a bizonyítékok korlátai?

Nem bízunk a bizonyítékokban, mert nincs elég tanulmány ahhoz, hogy biztosak lehessünk az eredményekben. Az egyetlen bevont tanulmány nagyon kis számú csecsemőt érintett (34), és nem adott információt mindenről, ami minket érdekelt. A vizsgálat a füldugók egyéni használatát vizsgálta; nem volt olyan vizsgálat, amely az egész újszülött osztályon vagy az újszülött osztály egy részén (szobájában) alkalmazott zajkezelési beavatkozásokat vizsgálta volna.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

Ez az áttekintés egy eredetileg 2015-be közzétett és 2020-ban először frissített áttekinés aktualizálása. A bizonyítékok 2023 augusztusáig aktuálisak.