Kulcsüzenetek

A folyamatos szülésznői gondozási modellekben részesülő anyáknál vagy csecsemőiknél kisebb valószínűséggel fordult elő császármetszés, esetleg fogóval vagy vákuumextrakcióval történő műszeres szülés, és kisebb valószínűséggel fordult elő epiziotómia (egészségügyi szakember által a gáton és a hüvely falán végzett vágás, gátmetszés). Nagyobb valószínűséggel szültek spontán hüvelyi úton.

Azok az anyák, akik folyamatos szülésznői gondozási modellekben részesültek, pozitívabb tapasztalatokról számoltak be a terhesség alatt, a szülés során és a szülés utáni időszakban. Ezenkívül költségmegtakarítást értek el a szülés előtti (terhesség alatti) és az intrapartum (vajúdás és szülés alatti) időszakban.

Eredményeinket további bizonyítékok megváltoztathatják. A jövőbeli kutatásoknak a társadalmi kockázati tényezőkkel és egészségi szövődményekkel rendelkező nőkre gyakorolt hatásra kellene összpontosítaniuk, valamint a folyamatos szülésznői gondozási modellek végrehajtására és kiterjesztésére, főleg az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Melyek a folyamatos szülésznői gondozás modelljei?

A folyamatos szülésznői gondozás modelljeiben a terhesség, a szülés és a szülés korai szakaszában ugyanazon szülésznő vagy szülésznői csapat nyújt ellátást, szükség esetén a szülészeti és szakorvosi csapatokkal együttműködve.

Mit akartunk megtudni?

Azt akartuk kideríteni, hogy a folyamatos szülésznői gondozás modelljeiben részesülő anyák és csecsemőik hatásmutatói hogyan különböznek a többi ellátási modellhez képest.

A fő hatásmutatók a következők voltak: spontán hüvelyi szülés, császármetszés, regionális érzéstelenítés (gerincvelői vagy epidurális blokk a test alsó részének elzsibbasztására), ép gát (a végbélnyílás és a szeméremtest közötti terület), magzati veszteség a 24. terhességi hét után, koraszülés és újszülöttkori halálozás.

Számos egyéb hatásmutatót is megvizsgáltunk, beleértve az anyák tapasztalatait és költségeit.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek a folyamatos szülésznői gondozás modelljeit hasonlították össze a várandós nők ellátásának más modelljeivel. A tanulmányok eredményeit összehasonlítottuk és összefoglaltuk, a bizonyítékokba vetett bizalmunkat pedig olyan tényezők alapján értékeltük, mint a vizsgálati módszerek és a résztvevőszámok.

Mit találtunk?

17 tanulmányt találtunk, amelyekben 18 533 nő vett részt Ausztráliában, Kanadában, Kínában, Írországban és az Egyesült Királyságban.

E tanulmányok közül sok olyan nőkre összpontosított, akiknél a terhesség kezdetén alacsonyabb volt a komplikációk kockázata, vagy akik egy adott földrajzi régióból származtak. Amennyiben a nőknél szövődmények léptek fel a terhesség vagy a szülés során, valamint a szülés után, a szakorvosokkal és a szülésznői csapatokkal együttműködve a szülésznők továbbra is biztosították a szülésznői ellátást.

Fő eredményeink

A folyamatos szülésznői gondozás modelljeiben részesülő anyák vagy csecsemőik esetében kisebb valószínűséggel fordult elő császármetszés vagy műszeres hüvelyi szülés, és kisebb valószínűséggel fordult elő epiziotómia. Nagyobb volt a valószínűsége a spontán hüvelyi szülésnek.

A folyamatos szülésznői gondozás modelljei valószínűleg alig befolyásolják a gát épségét, és egyáltalán nem a koraszülés valószínűségét.

Bizonytalanok vagyunk a folyamatos szülésznői gondozás modelljeinek a regionális érzéstelenítésre, a 24 hetes terhesség utáni magzatveszteségre és az újszülöttkori halálozásra gyakorolt ​​hatását illetően.

Azok a nők, akik a folyamatos szülésznői gondozás modelljeiben részesültek, pozitívabban élték meg a terhességet, a szülést és a szülés utáni időszakot. Emellett a szülés előtti és a szülés körüli időszakban is költségmegtakarítást értek el.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A vizsgálati eredményekkel kapcsolatos bizalmunk változó. Eredményeinket további bizonyítékok megváltoztathatják. Például nem mindig egyértelmű, hogy a hatásmutatókat értékelő személyek tudták-e, hogy a nők milyen típusú ellátásban részesültek. A 24. terhességi hét után bekövetkezett magzati veszteségre és az újszülöttkori halálozásra vonatkozó bizonyítékok nagyon kis számú esetre épülnek, és nincs elég tanulmány ahhoz, hogy bizonyos eredményekről biztosat lehessen mondani. Hiányoznak az adatok olyan fontos szempontokról, mint az anyák szülés utáni egészségi állapota, az újszülöttkori kórházi újrafelvételek vagy a csecsemők egészségi állapota.

Kevés tanulmány foglalkozott kiemelten azokkal a nőkkel, akik a szövődmények szempontjából magas kockázatúak voltak, és egyik sem fókuszált a hátrányos helyzetű nőkre, ami azt jelzi, hogy ezeken a területeken a jövőben további kutatásra van szükség. Ez rávilágít arra, hogy több átfogó és sokrétű vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy erősítsük a fenti vizsgálati eredmények megértését és az azokba vetett bizalmat, különösen a különböző populációkban és különböző egészségügyi környezetekben.

A jövőbeli kutatásoknak a társadalmi kockázati tényezőkkel és egészségi szövődményekkel rendelkező nőkre gyakorolt ​​hatásra kellene összpontosítaniuk, valamint a folyamatos szülésznői gondozási modellek megvalósításának és bővítésének megértésére, különös tekintettel az alacsony és közepes jövedelmű országokra.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

Ez a korábbi áttekintésünk frissített változata. A 2022. augusztus 17-ig terjedő időszakra vonatkozó bizonyítékokat vettük figyelembe.