Kulcsüzenetek

A lassú kilégzési technikákon alapuló mellkasi fizioterápia javíthatja a betegség súlyosságát közepesen súlyos akut bronchiolitisben szenvedő gyermekeknél.

Mi az akut bronchiolitis, és mi a mellkasi fizioterápia szerepe ebben az állapotban?

Az akut bronchiolitis egy olyan vírusos légúti fertőzés, amelynek előfordulása gyakori a kétévesnél fiatalabb gyermekek körében. A legtöbb gyermeknél a betegség enyhe lefolyású, és nem igényel speciális orvosi vagy kórházi kezelést. A közepesen súlyos vagy súlyos betegségben szenvedőknél azonban előfordulhat, hogy a légutakban folyadék gyűlik össze (nyálka kiválasztás), valamint a légutak megduzzadnak (ödéma) vagy beszűkülnek (hörgőgörcs), ami megnehezíti a váladék kiürülését.

A mellkasi fizioterápia segíthet a légúti váladék eltávolításában és javíthatja a légzést. A mellkasi fizioterápiának három megalapozott típusa van a légutak tisztításának megvalósítására: vibrációs és kopogtatási technikák, erőltetett kilégzési technikák és lassú, passzív kilégzési technikák. Emellett új bizonyítékok jelennek meg az orrgarat retrográd tisztítási technikákkal és a műszeres tisztítási technikákkal kapcsolatban, önmagukban vagy más fizioterápiás technikákkal kombinálva.

Mit akartunk megtudni?

Jelen áttekintés célja, hogy meghatározzuk a mellkasi fizioterápia hatékonyságát a 0 és 24 hónapos kor közötti csecsemők akut bronchiolitis-ének enyhítésében, illetve a mellkasi fizioterápia különböző technikáinak hatékonyságát.

Hogyan jártunk el?

Megvizsgáltuk az összes randomizált, kontrollált vizsgálatot (olyan vizsgálattípus, amelyben a résztvevőket véletlenszerűen sorolják kettő vagy több kezelési csoport egyikébe), amelyek a mellkasi fizioterápiás beavatkozásokat egy kontrollal vagy más típusú fizioterápiákkal hasonlították össze, illetve hatékonyságukat a technika típusa és a bronchiolitis súlyossága alapján vizsgálták.

Mit találtunk?

17 vizsgálatot vontunk be, amelyekben összesen 1.679 gyermek vett részt. Öt vizsgálatban (246 gyermek) vibrációs és kopogtatási technikákat (elfogadott mellkasi fizioterápia), három vizsgálatban (628 gyermek) erőltetett kilégzési technikákat, kilenc vizsgálatban (805 gyermek) pedig lassú kilégzési technikákat vizsgáltak. Két vizsgálatban (80 gyermek) műszeres fizioterápiás technikákat, három vizsgálatban (216 gyermek) pedig az orrgarat retrográd tisztítási technikát vizsgálták (kettőben lassú kilégzési technikával kombinálva 116 gyermeknél). A gyermekek betegségének súlyossága egy vizsgálatban enyhe, négy vizsgálatban súlyos, hat vizsgálatban mérsékelt volt, öt vizsgálatban pedig enyhe és mérsékelt súlyosságú betegségben szenvedő gyermekek egyaránt voltak. Egy vizsgálat nem számolt be a gyermekek betegségének súlyosságáról. Két vizsgálatot járóbeteg ellátó intézményekben (nem kórházban), míg a többit kórházban kezelt gyermekeken végezték.

Nem találtunk arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a hagyományos fizioterápia hatással lett volna a közepesen súlyos bronchiolitis-ben szenvedő gyermekek betegségének súlyosságára. Az erőltetett kilégzési technikák sem mutattak hatást a bronchiolitis súlyosságára, miközben jelentős mellékhatásokról számoltak be ezek esetén. Nagy a bizalmunk e bizonyítékok tekintetében, és az új vizsgálatok valószínűleg nem fogják megkérdőjelezni ezeket az eredményeket. A lassú kilégzési technikák a bronchiolitis súlyosságának enyhe vagy mérsékelt javulását mutatták, főként a közepesen súlyos bronchiolitis-ben szenvedő gyermekeknél, alacsony megbízhatóságú bizonyítékok alapján (a jövőbeli vizsgálatok megkérdőjelezhetik ezt az eredményt). Egy tanulmány azt is kimutatta, hogy a mérsékelt bronchiolitis-ben szenvedő gyermekeknél a lassú kilégzési technikák javították a gyógyulásig eltelt időt. Nem mutattak be vagy közöltek más klinikai eredményekre vonatkozó hatásokat, például a kórházi tartózkodás hosszát, az oxigéntámogatás időtartamát, a hörgőtágítók használatát vagy a szülők fizioterápia hasznosságával kapcsolatos benyomását.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A mellkasi fizioterápia egyes típusaira gyakorolt pozitív hatások ellenére a legtöbb vizsgálatot rosszul tervezték meg, ami közvetlen hatással van az eredmények bizonyosságára és megbízhatóságára. Egyes technikák esetében a hatásra vonatkozó bizonyítékok alacsony megbízhatóságúak. Ezenkívül nagyobb számú résztvevőre, hosszabb beavatkozásra és a mellékhatások jobb közlésére van szükség ahhoz, hogy határozott következtetéseket lehessen levonni.

A kórházban kezelt gyermekeknél alkalmazott régebbi vagy bevált fizioterápiás kezelések (vibrációs és kopogtatási, valamint erőltetett kilégzési technikák) esetében a bizonyítékok szilárdak. A lassú kilégzési technikákra vonatkozó bizonyítékok korlátozottak, és csak elbeszélés alapján érhetők el a legújabb (orrgarat retrográd tisztítás és műszeres) technikákra vonatkozóan, amit csak kevés vizsgálatban térképeztek fel. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre a mellkasi fizioterápia hatékonyságára vonatkozóan a nem kórházban kezelt gyermekek esetében.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2022. április 20-ig érvényesek.