Kulcsüzenetek

᛫ A születést követő első napokban a koraszülött csecsemőknek alacsonyabb só (nátrium) bevitelre van szükségük a vér magas nátriumszintjének megelőzése érdekében. Azonban nem tudjuk biztosan, hogy a kórházi tartózkodás alatt van-e bármilyen hatása a csecsemőhalálozásra vagy az újszülöttek egészségére. A korai nátrium-kiegészítéssel kapcsolatos tanulmányokban a növekedésről és a hosszabb távú fejlődésről nagyrészt nem számoltak be.

᛫ A születést követő első napok után a koraszülött csecsemőknek magasabb nátriumbevitelre van szükségük a vér alacsony nátriumszintjének megelőzése érdekében. A magasabb nátriumbevitel csökkentheti a koraszülöttek születés utáni növekedési elégtelenségét is. Azonban bizonytalanok vagyunk abban, hogy van-e bármilyen hatása a halálozásra, az újszülöttek kórházi tartózkodásuk alatti egészségére, vagy a hosszabb távú fejlődésre.

᛫ Az elégtelen bizonyítékok miatt nem tudjuk, hogy a születést követő első napokban és körülbelül egy héttel a születés után adott magasabb vagy alacsonyabb nátriumpótlás befolyásolja-e a vér nátriumszintjét, a növekedést, a halálozást, a kórházban mért hatásmutatókat (beleértve a krónikus tüdőproblémákat és a súlyos bélsérüléseket - nekrotizáló enterokolitisz) és a hosszú távú fejlődést.

Mi a magas nátriumszint?

A nagyon korán (32. terhességi hét előtt) született csecsemőknél fokozott a vér magas nátrium- (só-) szintjének (150 mmol/l vagy magasabb) kockázata az első napokban (korai hipernatrémia). Ennek nagy része a bőrön keresztül történő nagyfokú vízveszteségnek tudható be.

Mi az alacsony nátriumszint?

A nagyon korán született csecsemőknél fokozott a vér alacsony nátrium-szintjének (kevesebb mint 130 mmol/l) kockázata az első napok után (késői hiponatrémia). Ennek nagy része a vizelettel történő magas nátriumveszteségnek és a csecsemők növekedési igényeinek tudható be.

Mit akartunk megtudni?

A túl sok vagy túl kevés nátriumbevitel befolyásolhatja az újszülöttek kórházban mért hatásmutatóit, növekedését és fejlődési hatásmutatóit. Célunk annak meghatározása volt, hogy a koraszülöttek magasabb nátriumbevitele milyen hatással van a nátriumszintre, az újszülöttek bölcsődében mért hatásmutatóira (beleértve a halálozást, a bél- és tüdőproblémákat), a növekedésre és a fejlődési hatásmutatókra az alacsonyabb bevitelhez képest.

Hogyan jártunk el?

Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek a nátrium magasabb bevitelét vizsgálták szemben az alacsonyabb bevitellel a koraszülötteknek adott intravénás (vénába csepegtetett) vagy enterális (egy szájon vagy orron át a bélbe vezetett csövön keresztül történő) táplálás során. Külön hasonlítottuk össze azokat a tanulmányokat, amelyek a korai (kevesebb mint 7 nappal a születés után), a késői (7 vagy több nappal a születés után), valamint a korai és a késői nátriumpótlást vizsgálták.

Mit találtunk?

4 tanulmányt találtunk 103 csecsemővel, amelyek a korai (kevesebb mint 7 nappal a születés után), 4 tanulmányt 138 csecsemővel, amelyek a késői (7 vagy több nappal a születés után), és egy tanulmányt 20 csecsemővel, amely a korai és a késői magasabb nátriumbevitelről számoltak be összehasonlítva az alacsonyabb bevitellel.

Főbb eredmények

A korai (kevesebb mint 7 nappal a születés után) magasabb nátriumbevitel több magas nátriumszintű csecsemőt eredményezhet, de hasonló számú alacsony nátriumszintű csecsemőt a koraszülötteknél. Azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy van-e bármilyen hatása a csecsemőhalálozásra vagy a csecsemő kórházi kezelés alatti egészségére. Kevés tanulmány számolt be a növekedésről és a csecsemő hosszabb távú fejlődéséről a kórházból való elbocsátás után.

A késői (7 vagy több nappal a születés után) magasabb nátriumbevitel csökkentheti az alacsony nátriumszint előfordulását. Nem vagyunk biztosak abban, hogy a késői magasabb bevitel befolyásolja-e a magas nátriumszint előfordulását. A késői magasabb nátriumbevitel csökkentheti a születés utáni növekedési elégtelenséget. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a késői magasabb nátriumbevitel befolyásolja-e a csecsemőhalálozást, vagy más hatással van-e a kórházi tartózkodás alatti egészségre, illetve a csecsemő hosszabb távú fejlődésére a kórházból való elbocsátás után.

Nem tudjuk, hogy a korai és a késői magasabb nátriumbevitel szemben az alacsonyabb bevitellel befolyásolja-e a vér nátriumszintjét, a növekedést, a csecsemőhalálozást, az újszülöttek kórházi egészségét és a hosszú távú hatásmutatókat.

Mik a bizonyítékok korlátai?

A jelen áttekintésben szereplő tanulmányok mindegyike kevés résztvevőt vizsgált, és sok hatásmutatót hiányosan vagy egyáltalán nem jelentett. Ennek eredményeképpen nagyon bizonytalanok vagyunk a koraszülöttek magasabb nátriumbevitelének a csecsemők kórházi tartózkodás alatti egészségére gyakorolt hatásait illetően szemben az alacsonyabb bevitellel, beleértve a csecsemőhalálozást, a növekedést és a csecsemő hosszabb távú fejlődését a kórházból való elbocsátás után. További vizsgálatokra van szükség, különösen annak meghatározására, hogy mi a legjobb nátriumbevitel a születést követő első napon, milyen a magasabb nátriumbevitel hatása az alacsonyabb bevitelhez képest az első héten a kórházi hatásmutatókra, a növekedésre és a hosszú távú hatásmutatókra, valamint milyen a magasabb nátriumbevitel hatása a közepes bevitelhez képest az első hét után a növekedésre, a kórházban mért hatásmutatókra és a csecsemő hosszabb távú fejlődésére a kórházból való elbocsátás után.

Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?

A bizonyítékok 2022 augusztusáig aktuálisak.