Kulcsüzenetek
A placebóval (egy inaktív gyógyszerrel) összehasonlítva:
- a warfarin, egy véralvadásgátló (vérhígító gyógyszer) 11%-kal csökkentheti a mellékhatások kockázatát,
- a klórtalidon, egy vérnyomáscsökkentő (magas vérnyomás csökkentésére szolgáló gyógyszer) 55%-kal lassíthatja a karotisz szűkület (a nyaki verőerek szűkülete) előrehaladását.
Több résztvevővel és hosszú távú nyomon követéssel végzett vizsgálatokra van szükség a módosítható kockázati tényezők szempontjából legjobb orvosi kezelés meghatározásához a nyaki verőér szűkület tüneteit nem mutató személyek esetében.
Mit jelent a tünetmentes nyaki verőér szűkület?
A karotisz aortasztenózis a nyaki verőerek, az agy vérellátását biztosító fő erek szűkülete. „Tünetmentes nyaki verőér szűkületről“ akkor beszélünk, ha ez a szűkület a betegség tünetei nélkül jelentkezik. Az állapotot az artéria elmeszesedése okozza: a zsírok, a koleszterin (magas vérzsír-szint) és más anyagok felhalmozódása az érfalakban és azok felületén. A nyaki verőerek szűkülete tünetek nélkül is kialakulhat, így az első tünet akár halált vagy rokkantságot okozó stroke is lehet.
Hogyan lehet a tünetmentes nyaki verőér szűkületet kezelni?
A stroke kockázata csökkenthető a módosítható, érelmeszesedéssel összefüggő kockázati tényezők, például a magas vérnyomás, a dohányzás, a koleszterinszint és a cukorbetegség ellenőrzésével. Számos gyógyszert használnak ilyen célokra, többek között:
- vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (amelyek csökkentik a magas vérnyomást),
- koleszterin- vagy lipidcsökkentő gyógyszerek (a magas koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek),
- véralvadásgátlók (más néven „vérhígítók“), vagy
- trombocitagátló gyógyszerek (a vérrögök kialakulását megakadályozó gyógyszerek).
Mit akartunk megtudni?
Meg akartuk tudni, hogy a tünetmentes nyaki verőér szűkület kezelésére szolgáló gyógyszerek közül melyek a legjobbak a következők megelőzésére: agykárosodás, stroke, halál, súlyos vérzés és a nyaki verőerek szűkületének előrehaladása.
Azt is meg akartuk tudni, hogy ezek a gyógyszerek befolyásolják-e az emberek életminőségét, és hogy járnak-e nem kívánt vagy káros hatásokkal.
Hogyan jártunk el?
Olyan tanulmányokat kerestünk, amelyek egy gyógyszerfajtát egy másik gyógyszerfajtával, placebóval (inaktív gyógyszerrel) vagy a kezelés hiányával hasonlítottak össze bármilyen korú, tünetmentes nyaki verőér szűkületben szenvedő embereknél.
Összehasonlítottuk és összefoglaltuk a tanulmányok eredményeit, a bizonyítékokba vetett bizalmunkat pedig olyan tényezők alapján értékeltük, mint a vizsgálati módszerek és a résztvevőszámok.
Mit találtunk?
34 olyan tanulmányt találtunk, amelyek a minket érdeklő gyógyszereket vizsgálták. A tanulmányokban összesen 11.571 tünetmentes nyaki verőér szűkületben szenvedő személy vett részt. A résztvevők átlagéletkora 61 év volt (18 és 100 év közötti tartományban), valamint a résztvevők közel kétharmada férfi volt. A vizsgálatokat járóbeteg szakrendeléseken végezték világszerte. Az átlagos nyomonkövetési idő három évnél kevesebb volt.
Ebből a 34 tanulmányból csak 22 értékelte a számunkra fontos hatásmutatókat és került be az elemzéseinkbe. A 22 tanulmányban összesen 6.887 tünetmentes nyaki verőér szűkületben szenvedő személy vett részt.
Egyik tanulmány sem vizsgálta a résztvevők neurológiai (azaz agyi) károsodását, és egyik sem mérte az emberek életminőségében bekövetkezett változásokat.
Főbb eredmények
Trombocitagátló gyógyszerek (aszpirin) placebóval összehasonlítva
Az aszpirin (1 tanulmány, 372 résztvevő) a placebóhoz képest lehet, hogy nem előzi meg a stroke-ot, a stroke-hoz kapcsolódó halálozást, a nyaki verőér szűkület előrehaladását vagy növeli a mellékhatásokat. Nagyon bizonytalanok vagyunk az aszpirin nagy vérzéssel járó eseményekre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek (metoprolol és klórtalidon) placebóval összehasonlítva
Bizonytalan, hogy a metoprolol (1 tanulmány, 793 résztvevő) megelőzheti-e a stroke-ot vagy a stroke-hoz kapcsolódó halálozást. A klórtalidon (1 tanulmány, 129 résztvevő) azonban a placebóhoz képest lassíthatja a nyaki verőér szűkület előrehaladását. Egyik tanulmány sem mért nagy vérzéses eseményeket vagy mellékhatásokat.
Véralvadásgátló gyógyszer (warfarin) placebóval összehasonlítva
Bizonytalan, hogy a warfarin (1 tanulmány, 919 résztvevő) a placebóhoz képest növeli-e a nagy vérzéssel járó eseményeket. A placebóhoz képest azonban mellékhatásokhoz vezethet. A tanulmány nem mérte a stroke-ot, a stroke-hoz kapcsolódó halálozást vagy a nyaki verőér szűkület előrehaladását.
Koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek (atorvasztatin, fluvasztatin, lovasztatin, pravasztatin, rozuvasztatin és probukol) placebóval vagy a kezelés hiányával összehasonlítva
Nem világos, hogy a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek a placebóhoz vagy a kezelés hiányához képest megelőzik-e a stroke-ot (5 tanulmány, 2.235 résztvevő), a stroke-hoz kapcsolódó halálozást (2 tanulmány, 1.366 résztvevő), vagy növelik-e a mellékhatásokat (7 vizsgálat, 3.726 résztvevő). A vizsgálatok nem mérték a nagy vérzéssel járó eseményeket vagy a nyaki verőér szűkület előrehaladását.
Mik a bizonyítékok korlátai?
A stroke-ra, a halálozásra, a nyaki verőér szűkület előrehaladására, a mellékhatásokra és a súlyos vérzéssel járó eseményekre vonatkozó bizonyítékok tekintetében korlátozott a bizalmunk. Egyes tanulmányokban módszertani problémák voltak, vagy a vizsgálati terveket nem közölték megfelelően. Összességében korlátozott mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre a tünetmentes nyaki verőér szűkület gyógyszeres kezelésével kapcsolatos döntéshozatal tájékoztatásához.
Mennyire naprakészek ezek a bizonyítékok?
A bizonyítékok 2022 augusztusáig aktuálisak.
A Közérthető Nyelvű Összefoglalás fordítását a Cochrane Magyarország végezte. Fordítók: Horváth Floransz Veronika, Kovács Attila, Dr. Sándor-Bajusz Kinga Amália. Amennyiben csatlakozna fordítóként munkacsoportunkhoz, vagy megosztaná észrevételeit, kérjük írjon a cochrane@pte.hu címre.