A tanulmány kérdése

A Cochrane szerzői áttekintették a progesztogének hatásával kapcsolatos bizonyítékokat a gonadotropin-felszabadító (GnRH) agonistákhoz, GnRH antagonistákhoz és más progesztogénekhez képest asszisztált reprodukciós technológián átesett nőknél.

Háttér

A GnRH-agonisták és -antagonisták olyan gyógyszerek, amelyek a termékenységgel kapcsolatos hormonokat befolyásolják. Általában arra használják őket, hogy megakadályozzák, hogy a luteinizáló hormonnak nevezett anyag korai peteérést okozzon az asszisztált reprodukciós technológiai kezeléseken áteső nőknél. Ez azért fontos, mert a spontán ovuláció a petesejt visszanyerésének sikertelenségéhez vezethet. Ezek a gyógyszerek azonban költségesek lehetnek, és fecskendezéssel kell beadni őket. Egy alternatív megközelítés a progesztogének alkalmazása, amelyek szteroid hormonok, mivel ezek ugyanilyen hatékonyak lehetnek, azonban szájon át bevehetők, ami csökkentheti a költségeket és növelheti a betegek elégedettségét. Összehasonlítottuk e két kezelés előnyeit és kockázatait, különböző típusú progesztogének, például medroxi-progeszteron-acetát, didrogeszteron és mikronizált progeszteron használatával.

A tanulmány jellemzői

14 tanulmányt találtunk, amelyekben orális progesztogéneket hasonlítottak össze GnRH-agonistákkal, -antagonistákkal és egyéb progesztogénekkel, összesen 3.224 asszisztált reprodukciós technológián áteső nő esetében. A bizonyítékok 2021 decemberéig aktuálisak.

Főbb eredmények

Az elemzésbe tizennégy jól megtervezett tanulmányt vontunk be.

Progesztogének a GnRH-antagonistákkal szemben

A bizonyítékok arra utalnak, hogy ha a GnRH-antagonistákat követően az élve születés esélye 18%, akkor a medroxi-progeszteron-acetát (progesztogén) után 14% és 32% között lenne.

Lehet, hogy a sikertelenségi arányok nem különböznek a progesztogének és a GnRH-antagonisták között, és lehet, hogy a GnRH-agonisták esetében kissé csökkentek a 4 mg medroxi-progeszteron-acetáthoz képest.

A progesztogének és a GnRH-antagonisták összehasonlításakor nem lehet következtetéseket levonni a klinikai terhességi arány és a vetélési arány tekintetében.

Normális petesejt-számmal rendelkező nőknél (normál módon reagálók) a mikronizált progeszteron (progesztogén) 2 és 6 között növelheti az érett (MII) petesejtek számát a GnRH-antagonistákhoz képest.

A gonadotropin dózisok között lehet, hogy alig vagy egyáltalán nem voltak különbségek.

Progesztogének a GnRH-agonistákkal szemben

Lehet, hogy az élveszületési arányban nincs különbség a 4 mg medroxi-progeszteron-acetát (progesztogén) és a GnRH-agonista összehasonlításakor az asszisztált reprodukciós technológián áteső, normális módon reagáló nők esetében.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy ha a GnRH-agonistákat követően a ciklus sikertelenségének esélye 5%, akkor a 4 mg medroxi-progeszteron-acetát (progesztogén) utáni esély 2% és 16% között lenne.

A progesztogének és a GnRH-agonisták összehasonlításakor nem lehet következtetéseket levonni a klinikai terhességi arány és a vetélési arány tekintetében.

Lehet, hogy az MII petesejtek számában alig vagy egyáltalán nem voltak különbségek.

A 4 mg medroxi-progeszteron-acetát (progesztogén) csökkenti a gonadotropinok dózisát a GnRH-agonistákhoz képest.

Egy progesztogén egy másik progesztogénnel szemben

Az élveszületési arányt közlő tanulmányok egyike sem került be az elsődleges elemzésbe.

- A didrogeszteron valószínűleg csökkenti a sikertelenségi arányt a medroxi-progeszteron-acetáthoz és a mikronizált progeszteronhoz képest.

- A medroxi-progeszteron-acetát némileg alacsonyabb sikertelenségi arányra utalt a 100 mg mikronizált progeszteronhoz képest.

- A 10 mg medroxi-progeszteron-acetát valószínűleg a petesejt visszanyerésének alacsonyabb sikertelenségi arányára utal, mint a 4 mg medroxi-progeszteron-acetát esetében.

- Hiányoztak az egyéb nemkívánatos hatásokra vonatkozó adatok.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy:

- ha a 10 mg medroxi-progeszteron-acetátot követő sikertelenség esélyét 5%-nak feltételezzük, akkor a 4 mg medroxi-progeszteron-acetátot követő sikertelenség esélye 5% és 22% között lenne,

- ha a 100 mg mikronizált progeszteron után a sikertelenség esélyét 17%-nak feltételezzük, akkor a 4 mg medroxi-progeszteron-acetát után a sikertelenség esélye 8% és 24% között lenne,

- ha a 20 mg didrogeszteront követően a sikertelenség esélyét 7%-nak feltételezzük, akkor a 10 mg medroxi-progeszteron-acetátot követően a sikertelenség esélye 6% és 17% között lenne,

- ha a 20 mg didrogeszteront követően a sikertelenség esélyét 12%-nak feltételezzük, akkor a 4 mg medroxi-progeszteron-acetátot követően a sikertelenség esélye 8% és 24% között lenne.

- ha a 20 mg didrogeszteront követően a sikertelenség esélyét 11%-nak feltételezzük, akkor a 100 mg mikronizált progeszteront követően a sikertelenség esélye 10% és 24% között lenne.

A klinikai terhességi arány és a vetélések aránya valószínűleg alig vagy egyáltalán nem különbözik a 10 mg medroxi-progeszteron-acetát (progesztogén) és a 20 mg didrogeszteron (progesztogén) között.

Lehet, hogy az MII petesejtek számában és a gonadotropin dózisokban alig vagy egyáltalán nem voltak különbségek.

Az egyéb közepes vagy súlyos nemkívánatos eseményekre vonatkozó bizonyítékok gyengén voltak közölve és egyik összehasonlítás esetében sem voltak meggyőzőek.

Mik a bizonyítékok korlátai?

Továbbra is bizonytalan, hogy bármelyik progesztogén egymással, illetve a GnRH-antagonistákkal vagy GnRH-agonistákkal összehasonlítva megváltoztatja-e a gyermek születésének esélyét. A GnRH-antagonistákkal összehasonlítva azonban a petesejt visszanyerésének sikertelenségi aránya lehet, hogy alig vagy egyáltalán nem különbözik, a progesztogének pedig a GnRH-agonistákkal összehasonlítva növelhetik a sikertelenség kockázatát. A progesztogének közül a didrogeszteron esetében a többihez képest alacsonyabb lehet a sikertelenségi arány, és a 10 mg medroxi-progeszteron-acetát jobb lehet, mint a 4 mg medroxi-progeszteron-acetát és a mikronizált progeszteron. A bizonyítékok megbízhatóságát alacsonyra értékeltük. Ennek az az oka, hogy a legtöbb összehasonlítás csak egy tanulmányt tartalmazott, amely nem vont be elég nagy számú nőt ahhoz, hogy jelentős eredményeket adjon. Ez azt jelenti, hogy az eredményeket körültekintően kell értelmezni, és további vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítéséhez.